Stresszmentes fogyás


Stresz és hízásÖsszehúzódott gyomor, izzadt kezek, dobogó szív, gyors légzés, túlevés. Minden ember egyedi, ezért a stresszhelyzetek is különbözőképpen zajlanak mindenkinél.

A stresszhelyzetre, legyen az pszichikai vagy fizikai, kétféleképpen reagálhatunk. A gyomrunk összezsugorodik, és még ránézni sem tudunk az ételre, vagy megeszünk mindent, ami csak a kezünk ügyébe kerül, különösen az édes vagy zsíros ételeket.

Hogyan reagál a szervezet a stresszre

A stressz számos reakciót vált ki a szervezetben, amelyek hatással vannak az általános egészségre és a fogyásra is. Amikor a stressz megjelenik, a test elkezd felkészülni, és beindítja a védekező reakciókat.

A szív aktivitása megnő. A vér intenzívebben áramlik az izmokba. Az endokrin mirigyek hormonokat választanak ki, amelyek biztosítják az energiaellátást. Növekszik a koleszterin-, a zsírok és a cukor mennyisége a vérben. Az szervezet funkciói, amelyek ebben a pillanatban nem kiemelten fontosak, háttérbe szorulnak. Az emésztőszervekbe vezető erek összehúzódnak, és a vér az izmok felé irányul. A gyomor összehúzódik.

Ebben a pillanatban a test készen áll a harcra vagy menekülésre. Azonban semmiféle fizikai megterhelés nem következik be. A stresszünk többnyire pszichés jellegű, és senki sem menekül el előle ténylegesen. A felgyűlt zsír és koleszterin lerakódik az erek falában.

A rövid távú stressz előre hajt minket. Hála neki, bizonyos helyzetekben képesek vagyunk túljutni önmagunkon. A probléma akkor jelentkezik, ha a stressz hosszú távon hat a szervezetre.

Stresszben többet eszünk

Az ember, aki stresszben van, többet eszik. A stresszhelyzetben a szervezet több energiát igényel, amit újra kell pótolni. És mi a leggyorsabb energiaforrás? A szénhidrátok. Ez az egyik oka annak, hogy inkább az édes ételeket választjuk, mint a gyümölcsöket. Ráadásul a csokoládé megnyugtató hatással van ránk és kellemes érzéseket kelt.

Stressz és túlevésMég tudományosan is kimutatták, hogy ha gyakran tart valaki bármilyen diétát, stressz alatt többször többet esznek. Azonban ha egészségesen étkezik, ugyanolyan mennyiséget eszik. Miért van ez így? Az egész napot az önkontrollra fordítja, és nem eszik. A stresszhelyzetben ösztönösen reagál, és az önkontroll háttérbe szorul. Bármi legyen is a keze ügyében lévő étel, megeszi. Ráadásul meggyőzi magát, hogy egy darab tiltott étel segíthet a helyzet kezelésében.

Stressz és egészség

A rövid távú stressz előbbre visz minket és ösztönöz, hogy jobban teljesítsünk, néha képességeink határán túl. Ezzel szemben a krónikus stressz semmilyen pozitívummal nem rendelkezik, és nemcsak mentális egészségünkre, hanem fizikai állapotunkra is hatással van. A túlzott terhelés a szervezet számára még halálos is lehet.

Stresszből származó betegségek:

  • gyomorfekélyek, emésztési problémák,
  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • fejfájás, epehólyag, gyomorfájdalom,
  • görcsök,
  • alsó végtagi fájdalmak,
  • izomfájdalom és görcsök,
  • gyakori vizelés,
  • potenciazavarok és szexuális aktivitás csökkenése,
  • menstruációs problémák,
  • depresszió,
  • az immunrendszer károsodása,
  • fáradtság.

A stressz kifelé is megnyilvánul. Fáradt, levert tekintet, szem alatti karikák, ráncok az egész arcon, sápadt és zsíros bőr és néhány plusz kiló. Ezen tünetek alapján felismerhetünk egy állandó stressz alatt álló személyt.

Ismerje fel a stresszt, mielőtt támad

A stressz nem jön figyelmeztetés nélkül. Nem támad rátok a semmiből, hanem három szakaszban kezdődik.

Hogyan kezeljük a stressztFigyelmeztetés – vigyázat, stresszes helyzet alakul ki, amely veszélyeztethet minket. Elkezdődnek a testi reakciók, feszültség és idegesség jelennek meg. Ha időben észrevesszük a testünk és környezetünk jelzéseit, ebben a pillanatban még el tudjuk kerülni a stresszes helyzetet.

Ellenállás – gyors energiafogyás és az az érzés, hogy semmire sem képesek. Így nyilvánulhat meg a második szakasz. A félelemérzet és frusztráció lassan fáradtsággá és depresszióvá nőhet. Megállíthatja ezt a közeli barátok, család, kedvenc könyv vagy bármi, ami mosolyt csalhat az arcunkra.

Kimerültség – mentális fáradtság, ingerlékenység, harag, feszültség, depresszió és szorongás teljesen kibontakozik. Ebben a szakaszban nagy problémát jelent a pozitív gondolkodás. Az érzés, hogy minden nem sikerül és semmire sem képes az ember, egyre erősödik. Ezek a gondolatok még este vagy hétvégén sem tűnnek el. Itt már krónikus stresszről beszélünk, amellyel már nem tudunk egyedül megbirkózni.

Mondjon NEM-et a stresszre

A stressz nem a környezetből ered, hanem a rá adott reakciónkból. Ezért annak kezelése is a gondolatoktól és hozzáállástól függ. Állj hozzá racionálisan, és tekintsd kihívásnak, amelyet le kell küzdeni.

Legyen önző. Ha lehetséges, ossza meg a munkát a kollégáival, és vonja be a házimunkába a férjét és gyermekeit is. Az így megszerzett időt fordíthatod azokra a problémákra, amelyek a stresszt okozzák.

Egy séta a friss levegőn biztosan segít. Szellőztesse ki a fejét és gondolatait. Lesz elégséges időd átgondolni az élet prioritásait. Gondolj bele, mi igazán fontos az életben. Határozza meg a család, a munkahely és a szabadidős célokat és prioritásokat.

Még ha próbál is pozitívan gondolkodni és elkerülni a stresszt, néha felhalmozódhat benne a feszültség. Testedzés a tornateremben vagy a szabad levegőn, futás, korcsolyázás, kerékpározás, úszás, pilates, jóga, barátod barátodnal teniszezés megszabadít a stressztől, és megnyugtatja a testet és lelket is. Ha nem akarsz edzeni, táncolj. Egyszerűen elmondva: ugrálj, fuss, mozogj. A boldogsághormonok, az endorfinok által boldognak és kiegyensúlyozottnak fogod érezni magad.

Táplálkozás a stressz ellen

  1. A kálium csökkenti a vérnyomást.
  2. A C-vitaminok, a B-vitamin-csoport gátolja a stresszt, a depressziót és a szorongást.
  3. E-vitamin megvédi a testet a stressz káros hatásaitól.
  4. A magnézium csökkenti a fejfájást.
  5. A cinkhiány depressziót és viselkedési zavarokat okoz.
  6. A magnéziumhiány mélyítheti a stresszt, és pszichikai terhelést, a személyiség változásait és érzékenységet okozhat.
  7. Az Omega-3 zsírsavak csökkentik a vérnyomást, és fenntartják az alacsony kortizol szintet, a stresszhormont.