Vér - létfontosságú folyadék


krvAz emberi vér vörös színű folyékony szövet, amelynek fő funkciója az, hogy oxigént szállítson, ami elengedhetetlen az élethez az egész testben. Ellátja a szöveteket tápanyagokkal, eltávolítja az anyagcseretermékeket, és különböző immunrendszeri komponenseket tartalmaz, amelyek védenek a fertőzések ellen. Az átlagos emberi szervezet 4–6 liter vért tartalmaz, ami körülbelül 8%-át teszi ki a testsúlynak. A nők általában 10%-kal kevesebb vérrel rendelkeznek, mint a férfiak. Az erekben mozog, és a szív, mint izompumpa nyomja.

A vér funkciói

  • Oxigén szállítása a tüdőből a szövetekhez és szervekhez
  • A CO2 összegyűjtése és átszállítása a tüdőbe
  • Tápanyagok szállítása az emésztőrendszerből a szövetekhez
  • Hulladékanyagok összegyűjtése
  • Hormonok, vitaminok és más fontos anyagok szállítása
  • Hőszállítás
  • A belső környezet pH-értékének fenntartása
  • Védelem idegen organizmusokkal és anyagokkal szemben

A vér összetevői

vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkékVörösvérsejtek – eritrociták, hemoglobint tartalmaznak és oxigént szállítanak. Az oxigén a vörös színű hemoglobinhoz kötődik, és oxihemoglobin keletkezik. A szén-monoxid és a szén-dioxid jobban kötődnek a hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért gyakran vezet mérgezéshez, például pincékben vagy alacsony légtérben lévő helyeken. A csontvelőben keletkeznek, és idős korban a képződésük csökken.

Fehérvérsejtek – leukociták, betegség esetén számuk növekszik. A csontvelőben, a lépben és a nyirokcsomókban képződnek. Az élettartamuk fajtától függően 10 nap és 5 hónap között van. Az immunrendszer részét képezik.

Vérlemezkék – trombociták, nagyon törékenyek, és élettartamuk 4 nap. A vörös csontvelőben keletkeznek, és érsérülés esetén a seb széléhez ütköznek és törnek, felszabadítva azokat az anyagokat, amelyek a véralvadásban részt vesznek.

Vérplazma – sárgás színű folyadék, amely szervetlen és szerves anyagokból áll. Körülbelül 90%-a víz, amelyben sók oldódnak. Fontos alkotóelem a kalcium, amely elengedhetetlen a véralvadáshoz, az izomműködéshez és a csontok megfelelő felépítéséhez. A szerves összetevőt fehérjék, glükóz, zsírok, vitaminok, hormonok, epefestékek, karbamid és húgysav alkotják.

Immunreakció

Az immunitás az egyik alapvető homeosztatikus mechanizmus, amely biztosítja a szervezet belső környezetének stabilitását. Ez a szervezet képessége, hogy megvédje és ellenálljon az idegen anyagoknak – antigéneknek vagy immunogéneknek. Az immunrendszer zavarai fokozott hajlamot okoznak a fertőzésekre és betegségekre. Túlzott immunreakciók allergiaként jelentkeznek. Az úgynevezett autoimmun betegségek esetén az immunrendszer a saját teststruktúrái ellen fordul és károsítja azokat.

Vérbetegségek

szívSoha ne becsülje alá a vérbetegség tüneteit! Lehet, hogy közvetlenül a vér betegségéről van szó, vagy egy másik betegség előjeléről. Szlovákiában a halálozások körülbelül 50%-át szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Ezek a betegségek nem ok nélkül állnak elő, hanem különböző tényezők miatt alakulnak ki. Ha szeretné megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását vagy enyhíteni a betegség tüneteit, ismernie kell a szív- és érrendszeri betegségeket elősegítő kockázati tényezőket. A legtöbb kockázati tényező megfelelő életmóddal mérsékelhető.

Súlyos kockázati tényezők:

  • magas vérnyomás,
  • cukorbetegség,
  • túlsúly,
  • dohányzás,
  • lipid anyagcsere zavara,
  • ülő foglalkozás, alacsony fizikai aktivitás,
  • emelkedett koleszterin- és zsírszint,
  • alacsony antioxidáns bevitel,
  • idős kor.

Szívinfarktus

Bár az infarktus hirtelen következik be, kiejelölt a kezdetének okai már évek óta fennáll. Az fehérje- és zsírszennyeződések, különösen a koleszterin és a trigliceridek miatt szűkülnek a szíverek. Az infarktus akkor következik be, amikor nagyobb fizikai vagy szellemi megterhelés során az oxigénellátás iránti igény nő, de a szűkült erek miatt a vér nem képes oxigént szállítani a szívbe. Az infarktust szivárgó trombus lehet kiváltó tényezője. Három fokozatos tünetei a szívinfarktusnak:

  • Mellkasi fájdalom: szúrás, nyomás, éles fájdalom, égés, ...
  • Alvászavarok: többszöri alvás nélküli fekvés, majd elalvás csak hajnalban
  • Kellemetlen nyomás bal oldalon fekve, szívfájdalmak, rendszertelen szívverés.

Koleszterin a vérben

érzáródásHa a szervezetnek hiányoznak az alapvetően képződő ásványi anyagok (kalcium, kálium, magnézium), a szervezet öngyógyító mechanizmusa koleszterint használ az erek repedéseinek tömítésére. A koleszterin folyamatosan rendelkezésre áll, és saválló. A szervezet elegendő koleszterint igényel a kalcium hiánnyal szembeni helyettesítéshez és az erek védelméhez. Ez a koleszterinszint emelkedéséhez – ateroszklerózishoz vezet. Az ateroszklerózis valódi jelentése a kalcium koleszterinnel való helyettesítése. Ha a savasható ásványi anyagok hosszabb ideig hiányoznak a szervezetben, a koleszterin lerakódások sűrűsödnek az erekben, így a kapillárisok áttetszőtlenné válnak. Nagyobb lerakódások az erekben és artériákban elkerülhetetlenül belső szűkülést okoznak, ami emeli a vérnyomást. A vérerek szakadásának vagy részleges törésének elkerülése érdekében elkezdik a falat még több koleszterinnel kibélelni, ami így még jobban szűkíti az ereket. Ilyen ér könnyen elzáródhat még egy kis véralvadékkal is. A csökkent véráramlás minden testi funkció és teljesítmény romlásában nyilvánul meg.

A koleszterin nem oka az eldugult ereknek és infarktusoknak. Az ok a helytelen táplálkozási szokásainkban rejlik.

Véralvadási zavarok – Koaguláció

A koaguláció egy életmentő mechanizmus, amely védi a szervezetet a vérzéstől. Ha az ér megsérül, a sérült érfal véralvadékkal fedett, amely vérlemezkékből és fibrinből áll, így a vérzés megáll, és a sérült ér javítása elkezdődik. Számos véralvadási zavar létezik, amelyek különböző betegségekhez vezetnek. A leggyakoribb véralvadási zavarok közé tartozik:

  • Purpura – veleszületett vagy szerzett betegségek, amelyekre jellemző a vérképletek megjelenése. Ezek többé vagy kevésbé kiterjedt piros foltok formájában jelennek meg.
  • Trombocitopénia – vérlemezkeszám csökkenésé csökkent termelés vagy fokozott pusztulás miatt. Kismértékű mechanikai erő vagy spontán vérzést okoz forma.
  • Hemofília – hiányos véralvadási faktorokkal jellemezhető veleszületett betegség. Ez az örökletes betegség csak az X kromoszómával kapcsolódik, így a nők hordozók, de csak férfiak szenvednek. A súlyos hemofíliások gyakran és ok nélkül vérzenek, a közepesen súlyosok többnyire csak tevékenységek során. Az enyhébb hemofíliások ritkán véreznek. A hemofília tünetei orrvérzés, ízületi vérzés, gyakori hasi vérzés, vér jelenléte a vizeletben, ok nélküli karcolások.
  • Von Willebrand betegség – a hemofíliához hasonló, de nem kapcsolódik a nemi kromoszómához.
  • Trombózis – vérrögök képződése az érrendszeren belül, az ér lezáródása vérröggel. Leggyakrabban a medence és az alsó végtagok vénáit érinti.

A kockázati tényezők közé tartozik a hosszú ülés, visszerek és a véralvadási hajlam megnövekedése műtét után vagy szülés után.

Leukémia

A leukémia alatt a fehérvérsejtek rákos megbetegedését értjük. Általánosságban elmondható, hogy túlzott a fehérvérsejtek szaporodása a csontvelőben. Ezek éretlenek és funkcióképtelenek. Egyidejűleg elnyomódik a normális vérképzés, ami a normál vérsejtek hiányához vezet. Ennek eredményeként fáradtság, sápadtság és szívverés tapasztalható a vérszegénység és a fertőzések és vérzések hajlamának növekedése miatt, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék érett hiányának következtében.leukémia

Vérszegénység – Anémia

Ez a betegség jellemzően a vörösvérsejtek vagy a vérfesték – hemoglobin hiányával jellemezhető. A betegek ennek következtében több szervrendszerrel kapcsolatban problémáik lehetnek (szédülés, légzési nehézségek, szívverés, izomgyengeség, hajhullás, sárgás bőrszín és kötőhártyák, sápadtság, fáradtság).

A vérszegénység lehetséges okai:

  • Vashiány
  • Vas felszívódásának elégtelensége, vasvesztés az emésztőrendszerben
  • Túlzott nőgyógyászati vérzés
  • B12-vitamin hiány (vagy felszívódási zavara)
  • A vörösvérsejtek túlzott bontása
  • A vörösvérsejtek elégtelen képződése a csontvelőben

Az anémia nemcsak maga a betegség lehet, hanem más, súlyos betegségekre is utalhat, például daganatokra, fekélybetegségekre stb.

Vérmérgezés

A szepszis mindig életveszélyes és veszélyes állapot, amikor a vért baktériumok vagy különböző toxinok árasztják el. A probléma az, hogy a fertőzés nem marad meg az eredetileg érintett szervben, hanem az egész testbe kering. A leggyakoribb belépési kapu a gyomor-bél traktus, amelybe sok káros anyag kerül az élelmiszerből. Különösen veszélyben vannak azok a betegek, akiknek gyenge vagy zavart immunrendszerük van.

A vérmérgezés leggyakoribb tünetei:

  • láz
  • hidegrázás
  • extrém gyengeség
  • izomgyengeség
  • száraz ajkak
  • az érintésre tapintható gyors szívverés
  • az érintett szerven érkező káros anyag okozta tünetek: hasmenés, hasi fájdalom, nyálkahártyával járó köhögés, légszomj, égő érzés vizeléskor, hátfájás.

A szervezetben „nagy káosz” alakul ki, és az, aminek segítenie kellett volna a szervezetet, ellene fordul. Ilyenkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznia az orvostudománynak.

Embolia

vérrögAz embólia alatt a hirtelen vérér elzáródását értjük embólummal, amelyet bevezettek a véráramba. Az embólus nem oldódik a vérben és lehet szilárd halmazállapotú – vérrög, szövet, daganatsejtek, paraziták, folyadék – zsír cseppek, magzatvíz vagy gáz nemű – levegőbuborékok. Fokozott embólia előfordulási arány van idősebb embereknél, illetve nőknél ennek valószínűsége nagyobb, mint férfiaknál, ugyanígy vonatkozik ez az elhízott emberek esetében is. A legnagyobb embólia kockázati tényezőkkel élő betegek szív- és érrendszeri betegségekkel küzdenek, olyanok, akik véna betegségekkel küzdenek – gyulladások, visszerek.

Minden embóliát élő beteg veszélyeztetett egy újabb embóliával – recurencia. Amennyiben rizikófaktorok állnak fenn, fontos a diligens védelem az embólia ellen.

Hemokromatózis

Ebben az állapotban a belekből felszívódott vas mennyiségének növekedése miatt a személy teljes vastartalma nő. A vas megfelelő mennyiségben szükséges a vörösvérsejt pigmentjének kialakulásához. Nagy mennyiségű vas esetén a súlyos szervkárosodásokat okoz. A betegség ritkán jelentkezik 20 éves kor előtt, többnyire az 40. és 60. életév között válik láthatóvá. A kezeletlen hemokromatózis eredményei erős fáradtság, ízületi problémák, cukorbetegség, bőrpigmentáció, szív problémák, hormonális zavarok, májcirrózis és májrák. A terápia vénás véradás formájában történik. Időben történő diagnózis és terápia esetén az átlagos élettartam és az életminőség majdnem megszakítás nélküli. A férfiak körülbelül tízszer gyakrabban szenvednek ebben a betegségben, mint a nők, mivel a nők menstruációs ciklusa következtében „természetesen megvédve” vannak. A betegség náluk többnyire az menopauza után jelentkezik.