Megszoktuk, hogy az internetfüggőség és a virtuális játékok a digitális kor részét képezik. A függőség azonban nem az egyetlen probléma, amit az új technológiák az életünkbe hoznak. Tudtad, hogy ezek figyelemzavart okoznak, hozzájárulnak a memória romlásához, csökkentik a tanulási képességeket és az egész agycentrumok pusztulását okozzák?
A digitális demencia megelőzhető anélkül, hogy felhagynánk a modern technológiák használatával. Csak a használatuk mértékétől és módjától függ.
Manfred Spitzer neves idegtudós 2012-ben kiadta a „Digitális demencia” című könyvét, amely az új érzelmi tompulás és depresszió szindrómáját tárgyalja, amelyet a modern technológiák túlzott használata okoz. Az Egyesült Államokban a tinédzserek napi átlagosan 7,5 órát töltenek digitális médiával, főként televízióval és számítógépes játékokkal.
Milyen hatással van ez az agyra? Az agy folyamatosan tanul és változik, a neuronok közötti szinapszisok plasztikusak, és elektromos jeleket vezetnek, amiket szkenneléssel lehet felfogni. Ennek köszönhetően könnyen meg tudjuk állapítani, hogy az új technológiák hogyan hatnak az agyra. Mivel túlságosan támaszkodunk a digitális segítőinkre (pl. Google), memóriaközpontjaink hanyatlanak. Mivel nem beszélgetünk egymással, hanem a közösségi hálózatok segítségével kapcsolódunk, kapcsolataink romlanak.
Az internethasználathoz kapcsolódóan alvászavarok és depressziók is jelentkezhetnek. Az egyszerű példákat helyettünk kiszámolja a kalkulátor, és az agyunk ellustul. Miért támaszkodnánk a térbeli képzeletünkre és tájékozódásunkra, amikor az autóban GPS-navigáció van? A számítógépek, tabletek, internet és videojátékok nemcsak a figyelmet, intelligenciát, beszédfejlődést befolyásolják, de hatással vannak az egész identitásunkra és az emberi kapcsolatokra is.
Szerencsére az agyunknak magas a regenerációs képessége. Azonban csak rajtunk múlik, hogy megadjuk-e neki az esélyt a gyógyulásra. Kapcsoljuk ki a tévét és olvassunk könyvet. Oldj meg keresztrejtvényeket és sudokut. A számítógép előtti ücsörgés helyett minden nap foglalkozz könnyű testmozgással és sétálj a friss levegőn. Részesítsd előnyben a személyes találkozókat barátokkal a közösségi hálózatokon keresztüli kommunikációval szemben. Fejlessz hobbikat, amelyek „offline” is végezhetők. Ne használj kalkulátort és gyakorolj memóriát azzal, hogy megtanulod kedvenc versedet fejből.
Specializált trénerek is léteznek, akik segítenek fejleszteni a memóriát. Annak érdekében, hogy az agy ne hanyatlódjon, bizonyos erőfeszítéseket kell tennünk. De ahogy a fizikai mozgás kezdetben fáj, idővel gyümölcsöt hoz. Új neurális hálózatok jönnek létre, jobb eredményeket érünk el a munkában és az iskolában, a hangulatváltozások és tompulás fokozott fizikai aktivitás mellett elmúlik.
2014-ben megjelent a „Digitális diéta” című könyv. Tartalmazza a készítőjének négynapos kúráját, aki újságíróként és műsorvezetőként dolgozott a modern technológiák területén. Daniel Sieberg leírja, hogyan zavarták meg a technológiák a családi életét és vették el minden idejét. Úgy döntött, ideiglenesen felfüggeszti a használatukat, hogy maga állíthassa be azokat a szabályokat, amikor technikai segédeit használja.
Érdekes, hogy Sieberg hasonló orvosságot talál digitális betegségére, mint Spitzer – megálljunk és elgondolkodjunk azon, mennyire befolyásolják a technológiák a mindennapi életet és mennyi időt töltünk „online” naponta. Az elmélkedés és kikapcsolódás után jön az „offline” világba való visszatérés, ahol az embernek használnia kell az agyát, egy olyan életbe, ami értelmesebbnek tűnik.
Annak érdekében, hogy ne veszítsük el azt, amit újból felfedeztünk, fontos szigorú szabályokat hoznunk a mobilok, számítógépek, televízió és további technológiák használatára.
A agytorna a következő években elengedhetetlen része lesz minden ember életének, nem csak az időseknek, hanem a fiataloknak is, akik fogékonyabbak a modern technológiák túlzott használatára.
Még a „agyfitnesz” feltalálása előtt logikai játékokkal edzették az emberek az agyukat. A gyerekek például memóriajátékokkal, a felnőttek sakkkal. A klasszikus társasjátékok fejlesztik a képzelőerőt, a logikus gondolkodást és az együttműködési képességet. Jelenleg online játékok is rendelkezésünkre állnak, amelyek támogatják a neurális hálózatok növekedését és megelőzik az Alzheimer-kórt. Például a Keep Brain Fit alkalmazás, amely 450 teszthelyzetet, 16 játékot tartalmaz a memória támogatására, logikus gondolkodás fejlődésére, reakciósebességre és térbeli képzelőerőre, memóriajátékot, sudokut és érdekességeket a világból. A játéktartalmat folyamatosan frissítik és bővítik, így az agy mindig új ingereket kap. Ez is egy módja annak, hogy az agy fittek maradjon, de mindent mértékkel. Ezzel a játékkal hatékonyan töltheted az időt az orvosi váróban, az ingajáraton munkába vagy iskolába menet, de ne felejtsd el a többi tevékenységet. Az offline életet.