Szeretne megszabadulni régi rossz szokásoktól vagy új készségeket elsajátítani? Memóriával kapcsolatos problémái vannak? Úgy működik az agy, mint egy gép vagy inkább mint egy izom? A válasz ezekre a kérdésekre egyszerű. Elég, ha megérti, hogyan működik az agy.
Lélegzés, szívműködés, emésztés, járás, írás, olvasás, játék, emlékek tárolása, tapasztalatszerzés, absztrakt gondolkodás, tanulás és számos más funkció, legyen az tudatos vagy tudattalan, az idegrendszer biztosítja. Az emberi idegrendszer központi és perifériás részre oszlik.
A perifériás idegrendszer centrifugális és centripetális idegrostokból áll, amelyek az egész testben megtalálhatók. A centripetális rostok a fájdalom, hő, nyomás ingereit és az érzékszervek jeleit a központi idegrendszerbe vezetik. A centrifugális rostok ellenkezőleg működnek. Az agyból és a gerincvelőből származó jeleket a izmok, szív, tüdő, mirigyek stb. felé továbbítják.
A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja. A gerincvelő a csigolyacsatornában helyezkedik el. Fő feladatai közé tartozik az impulzusok és ingerek továbbítása az agy és a perifériás idegrendszer között, valamint bizonyos egyszerű reflexek irányítása. Az agy biztosítja a tudatos és tudattalan funkciókat, minden agyterületnek megvannak a maga feladatai.
Az idegrendszer legkisebb működő egysége a neuron. Minden neuron három részből áll:
Az a neuron, amely elektromos jelet küld, a preszinaptikus neuron. A jelet fogadó neuron a posztszinaptikus neuron.
A kibocsátott elektromos impulzus végig halad az axonon, végül a szinapszisba ér, ahol az elektromos jelet kémiaivá alakítja. A neuronok között található a szinaptikus rés, amelyen keresztül a neurotranszmitterek a kémiai impulzust a szomszédos neuron dendritjéhez továbbítják. Az információ átadása után a neurotranszmitterek visszatérnek az eredeti sejtbe.
Felnőtt emberi agy körülbelül száz milliárd neuronnal rendelkezik, mindegyiknek 7 000 szinaptikus kapcsolata van. A nagyobb neuronok akár 10 000-et is elérhetnek.
Még a legegyszerűbb tevékenységek is nagy mennyiségű, egymással összekapcsolt neuron együttműködését igénylik. Az összekapcsolt neuronok neuronhálózatokat hoznak létre. Ha egy hálózatot hosszú ideig nem használunk, elkezd eltűnni, és helyén új hálózat jön létre, vagy a környező kapcsolatok megerősödnek.
Rendszeres és szisztematikus agytréning esetén a neuronhálózat növekedni kezd. A neuronok nagyobbak lesznek és hatékonyabban működnek, ami miatt gyorsabbá válik a gondolkodás és növekszik az intelligencia.
Egy tevékenység rendszeres ismétlésével pozitív szokást vagy akár rossz szokást alakítunk ki. Minél hosszabb ideig tart egy szokás vagy rossz szokás, annál nagyobb és erősebb az adott neuronhálózat. Tudományosan megerősített, hogy még a képzelés is elegendő ahhoz, hogy az idegi kapcsolatok aktivitásukat megkezdjék.