Márton kiváló szónok volt, folyékonyan beszélt angolul és németül is. Nemzetközi cégnél dolgozott menedzserként, és ahogy maga mondta, élte az álmát. Egészen a végzetes napig, amikor súlyos balesetet szenvedett. Számos teszt és vizsgálat után az orvosok közölték vele, hogy az ő beszédközpontja tartósan sérült. Egy évvel a baleset után gondjai voltak a beszéddel. Rendkívül nehéz volt számára egyszerre gondolkodni és beszélni. A munkájától búcsút kellett vennie.
További vizsgálatokon és kezeléseken esett át, amelyek után azt mondták neki, hogy az agya tartósan sérült. Márton nem tudott ezzel belenyugodni. Csodás gyógyulásokról hallott és maga is elkezdett dolgozni beszédképességeinek fejlesztésén. Végeláthatatlan gyakorlással újra megtanult folyékonyan beszélni, és két év rendszeres edzés után visszatért eredeti munkahelyére.
Hogyan lehetséges, hogy Márton a tartós agyi sérülés ellenére újra kiváló szónokká vált? A válaszért mélyebbre kell ásnunk az agy működésében.
Egykor az agyat gépnek tekintették, és ha valamelyik része megsérül, nem tud önállóan megjavulni. A mentális zavarokkal és agyi sérülésekkel küzdő pácienseket gyógyíthatatlannak tekintették. De valóban így van ez? A legújabb ismereteknek köszönhetően tudjuk, hogy az agy tökéletesebb, mint gondoltuk volna.
Évtizedekig a tudósok azt hitték, hogy az agy egy bizonyos ideig fejlődik, a felnőtt agy anatómiája rögzített, és az agy minden területének sajátos funkciója van. A kifejletlen, sérült vagy elhalt agysejteket nem lehet gyógyítani vagy pótolni. Ez a nézet, amelyet a mai napig néhány tudós is fenntart, lokalizácionizmusnak nevezik.
A lokalizácionizmusból származik az a gondolat is, hogy az agy olyan, mint egy gép. Apró alkatrészekből áll, amelyeknek előre meghatározott helye és funkciója van. A mentalis zavarokkal és agyi sérülésekkel küzdő betegek gyógyíthatatlannak számítottak az a gondolat alapján: "gép részei sem nőnek újra". A lokalizácionizmus csúcspontját az agy összetett térképének létrehozása jelentette.
A kijelentés, miszerint az agytérképek változatlanok és univerzálisak, évtizedeken át hatással volt a tudósokra. A lokalizácionizmus egy általános elméletté vált, és mindent, ami ellentmondott ezeknek az állításoknak, megkérdőjelezték és elutasították.
Az 1960-as években az amerikai neurológus, Michael Merzenich megállapította, hogy az agy bármely életkorban plasztikus. Erről a forradalmi felfedezésről cikket írt, ám a neurológiai folyóirat csak módosított formában adta ki azt. Minden utalás az agytérképek dinamikusságára ki lett hagyva.
Az agy anatómiáját befolyásolni tudjuk. A rendszeres és hosszú távú agyi edzéssel sikeresek lehetünk, növelhetjük az agy kapacitását és javíthatjuk kognitív képességeinket. Legyen a legjobb a legjobbak között a Keep Brain Fit alkalmazás segítségével.
Csak 1971-ben, amikor elismert neurológus és egyetemi professzor lett, indított el számos kísérletet, amellyel igazolta korábbi állításainak igazságát.
Az agy képes önmaga átszervezésére. Sérülés esetén át tudja ötölteni az egyik rész feladatait egy másikra vagy új kapcsolatot hozhat létre. A tanulás, a gondolkodás, az elképzelések, a viselkedés és a mindennapi tevékenységek megváltoztatják az agy anatómiáját. Amint elkezdünk valami újat tanulni, új neuronális kapcsolatok jönnek létre. Minél gyakrabban erősítjük ezeket a kapcsolatokat, annál erősebbek és nagyobbak lesznek.
Az agyban állandó harc folyik, amelyben az erősebb győz. Ha bármely szellemi képességünket nem használjuk, az agytérképünkről eltűnik, és helyét olyan képesség veszi át, amelyet rendszeresen használunk. Minden agy egyedi, és univerzális térkép nem létezik.
Neurogenézis, az új neuronok létrehozásának képessége szorosan összefügg a neuroplasticitással. Az agyban idegi őssejtek találhatók, amelyek folyamatosan pótlódnak. Nincs jelentősége annak, hogy hány évesek vagyunk. Új sejtek életünk során folyamatosan jönnek létre. A keletkezett neuronok vagy a már meglévő neuronhálózatok részévé válnak, vagy új kapcsolást hoznak létre.
A neuroplasticitás és neurogenézis teljesen megváltoztatta az agyról alkotott képet. Az agy nemcsak újraszervezi és erősíti magát, hanem regenerálódik is. E tényezőknek köszönhetően a mentális zavarokkal és agyi sérülésekkel küzdő emberek reményt kaptak a gyógyulásra. Akárcsak Márton, aki rehabilitációval és célirányos agyi tréninggel új neurális hálózatot hozott létre.