A kozmetika eredete egészen az őskorig nyúlik vissza. Az emberek különféle nedvekkel, növényi kivonatokkal vagy zsírral kenték be magukat, főként hogy megvédjék magukat a hidegtől, nedvességtől vagy rovaroktól. Már ebben az időszakban megjelent az első testfestés színes vonalakkal.
Idővel a kozmetika a szépség művészetévé vált. Célja az emberi test szépségének megőrzése, javítása és helyreállítása.
A kozmetikai készítmények használata, persze, nem olyan formában, mint ahogyan ma ismerjük őket, Egyiptomban érte el a legnagyobb virágkorát. Kezdetben csak vallási szertartásokon használták őket, majd fokozatosan mindennapi életük fontos részévé váltak. Ebben az időszakban mind a nők, mind a férfiak sminkelése általános volt.
A festékek alapját porított ásványok, főként ólom, galenit, malachit, szulfid alkották, amelyeket olajjal, libazsírral, mézzel, faszénnel stb. kevertek össze. A szemek kiemelésére feketítőszert használtak, amely ráadásul védte őket az erős napfénytől. Néha a kozmetikai termékek része volt veszélyes anyagok is, mint például a higany és ólom.
Az Egyiptomban is kedvelt kozmetikai készítmények közé tartoztak az illatmaszkok, parfümök és olajok, amelyeket növényi kivonatokból, mint például sáfrány, aloe, fahéj vagy mirha. Ezeket eleinte csak szertartásokon és balzsamozásra használták, így csak a papok férhettek hozzájuk. Később a parfümöket gyakran alkalmazták bútorok, ágyak vagy ruházat illatosítására is.
A tökéletes szépség nem létezik a test és a lélek harmóniája nélkül. Ez az ókori görögök szabálya a jelenbe is átszármazott. A görög szobrokat még mindig az emberi szépség ideáljának tartják.
Egy görög orvosnő volt az első, aki könyvet írt a kozmetikának és a test szépségének szentelve, annak a címe Kozmetikon. Egy másik elsőség is a görögöké. A görög férfiak vezették be a borotválkozást.
A római kultúra átvette a görög testápolási szokásokat. A rómaiak kezdetben csak nyolc naponként vagy piszkosodáskor mosakodtak. Később a római fürdőkomplexumok váltak a társasági élet központjaivá, ahol nemcsak kozmetikai szolgáltatásokat, hanem sport- és oktatási tevékenységeket is nyújtottak. A rómaiak naponta több órát töltöttek bennük.
A római orvos Galénosz két irányba osztotta a kozmetikát. Az első irány a szépség sokoldalú gondozásával és a test díszítésével foglalkozott. A második irány célja a hiányosságok elfedése volt. Ez a felosztás a kozmetikumok területén a mai napig használatos.
A római birodalom bukása után és az aszkéta egyház megjelenésével a testi szépség ápolása bűnnek számított. A változás a humanizmus és a reneszánsz korszakával, a 17. században következett be. A rokokó ideje alatt Franciaországban megkezdődött a dekoratív kozmetika és a természetes alapú parfümök gyártása, ami viszont a higiéniás szokások hanyatlását okozta. A parfümök és a sminkek a testi szagok fedésére szolgáltak. A mosakodás és fürdés királyi szint alattinak számított.
Az új tudományos felfedezések és módszerek megjelenésével a kozmetikai ipar is hatalmas növekedésnek indult. 1856-ban elkezdték használni a szintetikus színezékeket, amelyek napjainkban is megtalálhatók, főként samponokban és szappanokban.
A nagy cégek pénzügyi és versenyérdekei miatt a természetes összetevők használata egyre inkább háttérbe szorult, ami manapság ismét változik, és a természetes kozmetika lassan előtérbe kerül.
Néhány mesterséges összetevő kedvezőtlen hatással volt a környezetre, vagy károsan hatott a bőrre. Ezeknek a kozmetikai termékeknek a hatása nem mindig azonnal jelentkezett, hanem több generációs időeltolódással, például allergiák, ekcémák vagy gyermeki hiperaktivitás formájában. Éppen ezek miatt a szakértők a természetes összetevők visszatérését szorgalmazták.
A természetes összetevőknek azokat tartjuk, amelyek természetes anyagokból állnak, jellegzetes karakterrel. Három csoportra oszlanak:
A kozmetika a 20. században élte meg a legnagyobb fellendülését. Ennek oka a Hollywood, ahol ismert kozmetikai márkák alakultak ki.
Bio sada pleťovej starostlivosti 30% zľava!