Szeptember 13-án minden évben szerte a világon ünneplik a pozitív gondolkodás napját és a nemzetközi csokoládé napot. E nap legfőbb célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a pozitív gondolkodás hatásaira az egészségre és az életre. Jó hír a pesszimistáknak: Tudtátok, hogy a boldogság tanulható? Vagy ahogy a Dalai Láma mondta: „A boldogság útján az első lépés a tanulás.” Ne várjatok a csodára, és járjatok a boldogság után...
Számos kutatás megerősíti, hogy a boldog emberek egészségesebbek, kevesebb egészségügyi problémával küzdenek és gyorsabban gyógyulnak, mint azok, akik könnyen pesszimizmusba esnek. Az egyik oka lehet a genetikailag meghatározott stressztűrő képesség – mindannyian másképp kezeljük. A nem kezelt stressz (vagy annak túlzott mértéke) pedig a civilizációs betegségek egyik oka. A stressz rövidíti az életet és megnehezíti azt. Saját magunknak köszönhetjük? Befolyásolható? Hiszen a modern élet alapvetően stresszes. Igen, de a stresszt minden nap lehet kompenzálni például sporttal, egészséges étrenddel, nevetéssel és örömmel.
Vannak tudósok, akik tudományosan foglalkoznak a boldogsággal. A pozitív pszichológia jó példa erre. Néhány tudós úgy véli, hogy a boldogság bennünk van – a génjeinkben, és néhány „boldogság gén” teljesen hiányzik belőlük, ezért szenvednek depressziótól (a boldogság génje szállítja a szerotonint). Ez a nézet azt a benyomást kelti, hogy élethez való hozzáállásunk nem befolyásolható, de ennek éppen az ellenkezője igaz. Még boldogság gén nélkül is élhetünk kiegyensúlyozottan és elégedetten. Más tudósok szerint a boldogság tanulható – mindössze 6 hét alatt. A tanulás öntudatlanul már abban a környezetben kezdődik, ahol felnövünk, és szüleink a legnagyobb példaképeink ebben. Mi van, ha ők maguk nem tudtak boldogok lenni? Lehetséges „leszokni” a boldogtalanságról? Erre szolgálnak a „boldogság iskolák”, coachok, pszichológusok és támogató csoportok világszerte.
Rendszeres fizikai aktivitás
Lehetőleg a friss levegőn és bármilyen időjárásban – sporttevékenységek – futás, kerékpározás, séták a természetben, kertészkedés, amelyek boldogsághormonokat szabadítanak fel és csökkentik a stresszt.
A boldog agy tud pihenni
Elég alvás, pihenés és „dolce far niente” – édes semmittevés.
Ne siessetek az események elébe
Kerüljük a legrosszabb és a legjobb forgatókönyvek elvárását, mert ez kihasználja pszichikai energiánkat. Csak vegyük a dolgokat úgy, ahogy jönnek és oldjuk meg őket, amikor szükség van rájuk.
Naponta szerezzetek örömöt magatoknak
Vállaljatok egy hosszú, forró zuhanyt, menjetek el egy parfümboltba és próbáljatok ki új illatokat, keljetek fel szombaton korán és nézzetek meg egy gyermekkori mesét, tegyetek egy jó cselekedetet – segítsetek egy babakocsis anyukának, csatlakozzatok egy jótékonysági vásárhoz..., főzzetek valami különlegeset, táncoljatok, hallgassátok meg a kedvenc zenéteket, gyújtsatok egy illatgyertyát, tanuljatok valami újat minden nap... Még az apró dolgok is örömet okoznak.
Vegyétek észre a jó dolgokat
Mindenben található valami jó, még abban is, hogy reggel az orrotok előtt ment el a busz.
Legyetek hálásak azért, amitek van
Egészség, barátok, család, munka – egyik sem magától értetődő.
Ne hasonlítgassátok magatokat másokhoz
Ne pazaroljátok időtöket arra, hogy azon gondolkodtok, miben van másoknak jobb életük mint nektek. Koncentráljatok magatokra és saját fejlődésetekre.
Fedezzétek fel a kreatív erőt magatokban
Írjatok, fessetek, játszatok hangszeren, írjatok dalokat. Örömmel fogja elárasztani titeket, és jobban megismeritek önmagatokat.
Élj most és itt
Ne gondolkodjatok a múlton és ne áldozzatok energiát a jövő tervezésére. Nem minden alakul a tervek szerint. Engedjétek, hogy a dolgok folyjanak és tegyétek azt, amit szerettek és feltölt.
A savanyú humor is számít
„Az az ember, aki rossz szerencsével jár, majdnem mindig szerencsés, hogy nem alakult még rosszabbul.” Mark Twain
A fanyalgók gyakran mondják, hogy a pesszimisták csak tapasztalt optimisták. Természetesen rossz tapasztalatokkal. A vicc az, hogy az igazi optimistát ugyanúgy érheti balszerencse az életben, mint a pesszimistát, de megőrzi közben a higgadtságát. Az ő helyzetértékelésük mindig eltérő, ezért a pesszimisták és az optimisták nem érthetik meg egymást. „Hogy az optimisták tovább élnek? Pch,” válaszolja a pesszimista. „Miért hosszabbítsuk meg azt a szenvedést?” Van egyáltalán értelme életoptimistának lenni? Biztosan - még ha néha olyan is, mint a harc a szélmalmokkal.
Filozófiai szinten ez az örök harc az entrópia ellen – az univerzum alapvető törvénye, amely kimondja, hogy minden a rendetlenség, zűrzavar és a visszafordíthatatlan vég felé halad. Az élet alapvető törvénye azonban a struktúra növeléséről és az entrópia elleni harcról szól. Harcolni és nem feladni, még ha a harc soha nem ér is véget, és hiábavalónak tűnik – erről van szó. Optimizmus lenni valójában hősiesség, mert az ilyen ember nem választja a könnyebb utat - nem merül a depresszióba, hanem azt a bonyolultabb utat választja - elfogadja önmagát, vállalja a felelősséget saját érzéseiért, és látja az élet kihívásait.
Az optimista megbékél az élet bonyodalmaival és hálás értük. Ha az élet egyszerű és fájdalommentes lenne, unalmas lenne. A pesszimista örökké azt kérdezi: „Miért olyan bonyolult az élet?” Az optimista tudja a választ: „Hogy felismerd az egyszerűséget.” Minden fájdalomnak és problémának megvan a jelentősége a jövőben – erősít bennünket testileg és lelkileg. Fájdalom nélkül nem tudunk növekedni és fejlődni. Az ember boldogságérzetet csak kivételesen él át, éppen azért, hogy értékesebb legyen számára. Más szavakkal: „Mi nem fáj – az nem élet, mi nem múlik el – az nem boldogság.” író Ivo Andrić.
A boldogságot tanulni tudomány, de nem lehetetlen. Ha úgy érzi, hogy egyedül nem boldogul, szerezzen coachot, iratkozzon be egy „boldogság iskolába” egy pozitív gondolkodás kurzusra, és meglátja, hogy a pesszimizmusban nincs egyedül.