1990-ig erre az időpontra csak az amerikai kontinensen élők fordítottak figyelmet. Annak, hogy ez a nap világszerte elismertté vált, J. McConnell aktivistának köszönhetjük, aki felhívta a nyilvánosság figyelmét a környezetpusztítás hatásaira.
1969-ben nyilvános vitát indított a probléma lehetséges megoldásairól, aminek köszönhetően ez a ökológiai probléma bejutott a politikába. Ezt egy nagy demonstráció is segítette, amely 1970. április 22-én az USA-ban zajlott le.
20 millió amerikai vonult az utcára, hogy tüntessen a bolygó védelméért. A korábbi különálló amerikai demonstrációk szervezői (a folyók szennyezése, az olajszivárgások, a hulladéklerakók, a mérgező hulladékok, a peszticidek használata, az autópálya-építés, a vadon pusztítása elleni tiltakozások) ráébredtek, hogy egy közös ügyért dolgoznak - a Föld megmentéséért.
A Földről készült űrfelvételek megerősítették, mennyire sérülékeny a bolygónk, és mit okoz vele szemben a gondatlan bánásmód. Az amerikai ökológusok ezután az egész emberiséget világméretű erőfeszítésre hívták fel a Föld védelme érdekében. Ennek a napnak az ünneplése a tavaszi napéjegyenlőségből származik, amikor hagyományosan a tavasz érkezését ünnepelték. Az első Föld napját 1970. április 22-re tűzték ki.
A nap világméretű ünnepé vált 1990-ben, amikor megalakult a Nemzetközi Föld Napja Központ (Kalifornia, Stanford). Ebben az évben több mint 140 országból 200 millió ember csatlakozott az ünnepléshez. Azóta ez a szervezet folyamatosan növekszik. Szerte a bolygón nemzeti és regionális központok alakulnak.
Az ünnepek minden évben más-más témának szólnak. Míg a tavalyiak a műanyagokra összpontosítottak, idén a veszélyeztetett fajok állnak a középpontban. Az emberi tevékenység számos állat- és növényfajt a kihalás szélére sodort. Ha időben megállítjuk romboló tevékenységünket, talán néhányat megmenthetünk közülük.
Lehet, hogy azt gondolja, hogy az egészséges táplálkozás egyáltalán nem kapcsolódik a bolygó védelméhez. De ez nem igaz. Az gyümölcs és zöldség olyan élelmiszerek, amelyek termelése nem terheli a bolygót (ha vegyszerek nélkül termesztik őket).
A világ húsfogyasztása az elmúlt 40 évben megháromszorozódott. És éppen ez az iparág felelős évente több mint 35 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért. Nehéz ezt a gyakorlatban elképzelni?
Bolygónk mindannyiunk otthona. Amit nekünk ad, ahhoz képest túl keveset adunk vissza neki. Mi lenne, ha minden nap küzdenénk a megmentéséért? Nem kell vegetáriánus étrendre váltania, vagy mindenhová gyalog vagy biciklivel mennie.
Elég, ha kicsit megváltoztatja a szokásait... és ezzel nemcsak a természetet, hanem jelentős pénzt is megtakaríthat.
Ne vásároljon agresszív tisztítószereket. Helyettesítse őket nyugodtan ecettel, szódabikarbónával, természetes szappannal vagy citrommal. Ezek eltávolításához nem kell annyi vizet elhasználni, mint a durva tisztítószerek esetében.
Mosáshoz használjon gélt, folyékony vagy szappan mosószert. Ezek nem tartalmaznak foszfort.
Csak akkor mosson, ha a mosógép tele van – így nemcsak vizet, hanem energiát is megtakaríthat.
Próbálja meg párszor gyalog, biciklivel, vagy busszal menni munkába vagy barátokhoz. Nemcsak a bolygónkért, hanem az egészségéért és alakjáért is tesz valamit.
Ha autóval megy, használja ki a kapacitását. Utazzon több emberrel egy autóban. Megtakaríthatja az üzemanyagköltségeket, kellemesebbé teheti a munkába vezető utat, és kevesebb káros anyagot bocsáthat ki a levegőbe, mintha mindenki a saját autójával menne.
Forrás: https://www.earthday.org/take-action/cutting-your-foodprint/